Czeglédi Ferenc naplója

Bokros táncát nézve az jutott eszembe, hogy mi volt előbb. A debil szavazó polgár vagy a debil jelölt. Nem tudnám megmondani, nagyon kemény a felhozatal itt is, ott is.
Lehet választani olyan hazug mszp-t, amely már maga sem leplezi, hogy mennyire pofátlan. Mesterházy rendszeresen mosolyog, amikor nagyot hazudik. Leszarja, hogy majdnem mindenki tudja, hogy hazudik. Igaza van.
Ott van a soha nem hazudó Orbán Viktor. Mert gyakorlatilag róla kell beszélni, nem a pártjáról.
Dávid "csillag" Ibolyázó Jobbik.

Nagyjából ez a 3 van. Tudom, hogy négyet írtam. Lényegtelen. Ezt érdemeljük. Amíg a mai napig vannak mszp-s nyanyák és csókolgatják Gyurcsányt, amíg a fidesz szavazók fele a pártállamban szedte meg magát és most bőszen kommunistázik, amíg Bokros gond nélkül indulhat egy "konzervatív" pártban, amíg náciknak elejtett mondatokkal, megjegyzésekkel lehet okosan lavírozni náci és radikális magyar között, addig nem várhatunk mást. Valahogy ez az élet minden területén így van. Amilyen a mosdó...

Lehetne más a politika, persze, lehetne. De nálunk még az sem az.

Más. Ezúton szeretnék gratulálni N. Zs-nek, hogy dugott. Ez a 20 másodperc már örökké a tiéd marad. Nem veheti el senki tőled. Ügyes vagy, biztos beléd szeretett a csaj.
Zsozsóról jut eszembe, hogy nem jön a meleg. Már március 16-ot írunk, de még fagyoskodom. Olyan meghasonlásom volt a múlt héten. Takarítottam a havat az autóról és közben hallgattam a rigó füttyöket. Életemben nem volt még ilyen élményben részem. Elmondhatlan érzés volt, kellemes. Nem is éreztem hidegnek a havat.