Tegnap Egerben jártamban bementem egy könyvesboltba. Nem mintha ott másabb lenne, mint bárhol. De bementem és nézelődtem. Csak mosolyogtam, amikor ilyeneket hallottam az ajándékozási szándékkal életében talán másodszor itt járó 30-as éveiben járó férfitól, hogy „minek neki, egyszer elolvassa, aztán ott porosodik csak”. Ő is sokat megértett az olvasás öröméből és a Karácsony lényegéből.
Más miatt írok most. Régi és visszatérő vitám van azokkal, akik az internet rohamos elterjedését kárhoztatják azért, mert nem olvasnak a fiatalok. Első reakcióm erre persze az, hogy az idősebbek sem olvasnak, pedig még bekapcsolni se tudják a számítógépet. Nem tehetek róla, „mindig minden körülmények közt” a fiatalokat védem ösztönből. De nem ez a fő érvem. Hanem a könyvek ára. Tegnap ahogy csak úgy futólag belebotlottam néhány kötetbe, amit érdemesnek tartanék elolvasni, körülbelül 17 ezer forint volt az áruk. Az én ismerőseim közt nem sok olyan tizenéves rohangál, akik ezt megengedhetik maguknak. Persze, erre azt mondják sokan, hogy szórakozni meg inni van pénze. Igen, arra lehet, hogy van, lehet, hogy csak látszat, hogy van. Mindegy ez most. A lényeg, hogy egy fiatalnak nyílván az az első. Ez érthető szerintem. És ennyire futotta neki. A kör bezárult , ha akarna se vehetné meg a könyveket. Ne mondják nekem, hogy menjen könyvtárba meg antikváriumba. Az nem olyan. Egy új könyvnek illata van. Vámos Miklós óta tudom ezt. Elolvasni és utána kitenni a polcra, aztán még évek múlva is amikor ránézel… eszedbe jut, amit abban olvastál…és elvarázsolódsz, berágsz… tök mindegy… a lényeg, hogy valamit teszel. Persze tudom én, hogy könnyebb a fészbukra fogni. 4 ezer forint egy mai, sikeres stand up-os könyve. És akkor az internet miatt nem olvasnak, ugye?! Persze, olvassanak Mikszáthot a könyvtárban…Csak azon nem gondolkodik el senki, hogy ez is olyan, mint a drog. A könnyűn át vezet az út a komolyabb felé. Bár amíg az első olvasmányélményünk az iskolában az Egri csillagok, addig talán nincs is miről beszélni…
Más miatt írok most. Régi és visszatérő vitám van azokkal, akik az internet rohamos elterjedését kárhoztatják azért, mert nem olvasnak a fiatalok. Első reakcióm erre persze az, hogy az idősebbek sem olvasnak, pedig még bekapcsolni se tudják a számítógépet. Nem tehetek róla, „mindig minden körülmények közt” a fiatalokat védem ösztönből. De nem ez a fő érvem. Hanem a könyvek ára. Tegnap ahogy csak úgy futólag belebotlottam néhány kötetbe, amit érdemesnek tartanék elolvasni, körülbelül 17 ezer forint volt az áruk. Az én ismerőseim közt nem sok olyan tizenéves rohangál, akik ezt megengedhetik maguknak. Persze, erre azt mondják sokan, hogy szórakozni meg inni van pénze. Igen, arra lehet, hogy van, lehet, hogy csak látszat, hogy van. Mindegy ez most. A lényeg, hogy egy fiatalnak nyílván az az első. Ez érthető szerintem. És ennyire futotta neki. A kör bezárult , ha akarna se vehetné meg a könyveket. Ne mondják nekem, hogy menjen könyvtárba meg antikváriumba. Az nem olyan. Egy új könyvnek illata van. Vámos Miklós óta tudom ezt. Elolvasni és utána kitenni a polcra, aztán még évek múlva is amikor ránézel… eszedbe jut, amit abban olvastál…és elvarázsolódsz, berágsz… tök mindegy… a lényeg, hogy valamit teszel. Persze tudom én, hogy könnyebb a fészbukra fogni. 4 ezer forint egy mai, sikeres stand up-os könyve. És akkor az internet miatt nem olvasnak, ugye?! Persze, olvassanak Mikszáthot a könyvtárban…Csak azon nem gondolkodik el senki, hogy ez is olyan, mint a drog. A könnyűn át vezet az út a komolyabb felé. Bár amíg az első olvasmányélményünk az iskolában az Egri csillagok, addig talán nincs is miről beszélni…
