Sütöttem egy kis halat, miközben hűl, nézelődtem a neten. Evés közben majd a Gyűrük urát fogom nézni, de azt majd máskor.
Nézelődésemet megakasztotta egy blog és annak hozzászólásai. Történetesen olvastam azt a könyvet, amit ott ízekre szedtek, szarnak mondtak. Ez, persze, nem érdekel, mert izlések és pofonok... De volt valami, ami megütött. Az egyik hozzászóló azt írta, hogy érdekelte a könyv, de ezek után már nem olvassa el.
Na ezért nem hallgatok én soha senkire. Meghallgatni valakit és hallgatni valakire két teljesen különböző dolog. Ezért van az, hogy én mindenki véleményét kikérem, de le is szarom, ha nem értek egyet vele.
Ez a könyv, Laura D. Szex és tandíj című limonádéja. Én egy éjszaka elolvastam, annyira lendületes. Szeretem a "picsás" csajokat, ez sokat segített a pozitív kép kialakulásában. Véleményem szerint ez egy nagyon aranyos könyv, kikapcsolódásnak remek, nem kell mindég Spirót olvasni. Így hát védelmembe vettem most jól ezt a francia kislányt, most már minden rendben lesz.
Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy a könyv botránykönyvként, felrázó drámaként, döbbenetes olvasmányélményt igérve jött hozzánk. Na, akkor bizony csalódunk, ha ezt várjuk tőle. Várjunk tőle egy remek kikapcsolódást, egy francia diáklány kedvességével és bájával.
Egy próbát megér.
Védelem
2010.05.10. 09:30 Fetya
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://fetya.blog.hu/api/trackback/id/tr841987716
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
