Nagyon rég nem volt már időm írni nektek. Telik a nyár, már az idusán is túlhaladtunk. Gyarapodtam néhány tudásfoszlánnyal azóta, megtudtam például, hogy van ilyen kifejezés a magyar nyelvben, hogy: még kárabb. Túl vagyok egy leégésen, kutyuskánkat nevelgetem bőszen. Már tud torokra is harapni. Öli a csigákat.
Nem tudok elmenni viszont még ennek a nagy nyugalomnak, ennek a nagy nyári idillnek a biztonságában sem egy dolog mellett, ami nem hagyja a csőrömet piszkálás nélkül. Megöltek, elütöttek – kívánt rész olvasható ( bár ember halála nyílván nem lehet kívánatos, de értitek, mire értem)- egy rendőrt. Ez gazemberség. De az milyen, hogy eddig A.C.A.B. volt mindenhova kiírva, mára pediglen eltűntek ezek, fölváltotta helyüket a R.I.P.- ek. Különösek vagyunk mi emberek. Egyszer utálunk egy bizonyos foglalkozást űző embert ismeretlenül, utána sajnáljuk ugyanőket, ugyancsak ismeretlenül. Így kerek a lelkünk. Fehér és fekete kioltja egymást. Így leszünk szürkék. Azt hisszük, az jó, mert nem zavarunk senkit és még mindig nem fekete. Pedig csak egy lelkünk van, annak pedig egy ismerete és az nem lehet kétszínű, pláne nem lehet korcs.
Nem tudok elmenni viszont még ennek a nagy nyugalomnak, ennek a nagy nyári idillnek a biztonságában sem egy dolog mellett, ami nem hagyja a csőrömet piszkálás nélkül. Megöltek, elütöttek – kívánt rész olvasható ( bár ember halála nyílván nem lehet kívánatos, de értitek, mire értem)- egy rendőrt. Ez gazemberség. De az milyen, hogy eddig A.C.A.B. volt mindenhova kiírva, mára pediglen eltűntek ezek, fölváltotta helyüket a R.I.P.- ek. Különösek vagyunk mi emberek. Egyszer utálunk egy bizonyos foglalkozást űző embert ismeretlenül, utána sajnáljuk ugyanőket, ugyancsak ismeretlenül. Így kerek a lelkünk. Fehér és fekete kioltja egymást. Így leszünk szürkék. Azt hisszük, az jó, mert nem zavarunk senkit és még mindig nem fekete. Pedig csak egy lelkünk van, annak pedig egy ismerete és az nem lehet kétszínű, pláne nem lehet korcs.
